Több mint negyven évvel az első írásban megjelent interjúja után most nekünk adta a másodikat, már csak ezért is volt miről beszélgetni. Az apropó az volt, hogy a dunaújvárosi versenyen aratott győzelmével elsőként lépte át az örökmesterpont-listán a kétszázezres határt. A sikerek mellett szóba kerülnek a kudarcok – bevallottan sok volt belőlük –, jó pár bridzsszakmai kérdés, megtudjuk, miért nem játszott a budapesti Eb-n a lengyelek elleni kulcsmeccsen, és az is kiderül, miként lett belőle egy görög újságcikkben Szilágyi József néven felvevő egy olyan helyen, ahol sosem járt, egy olyan partiban, amit sosem játszott, de ami mégis az övé. Mi persze mindnyájan tudjuk a nevét: Szilágyi László.